Haraszti Íjász Club

A Sztyeppék Népe és a NYWYG által került megrendezésre.

Izgalmakkal telve vágtunk neki a verseny helyszíne felé. A szép napsütés és a kellemes reggeli 10 C° arra inspirált minket, hogy egy kis kirándulást tegyünk a környező falvakban.

Megérkeztünk a festői vecsési horgásztó helyszínére ahol már elénk tárult a pályának egy kis része. A halak izgatottan figyeltek minket. „Na eljött az ítélet napja” mondták és beásták magukat az iszapba.

Még nem tudták, hogy nem ők lesznek a mai nap főszereplői.

A parkolóban lázas öltözködés után megindultunk a regisztrációs pult felé. A becsekkolás után rövid megnyitó következett, ahol elmondták a szabályokat.

A tó és környéke 24 leküzdendő akadályt rejtett magában. A 2D-s célokat 3 vesszővel a 3D- eket pedig 2 vesszővel lehetett ostromolni, a csigások minden célra csak kettőt lőhettek.

A csapatok kihirdetése után elindultunk a célok felé.

Vadregényes tájon gázolva értük el első áldozatunkat egy 17. századi várat, melyet hamar meg is ostromoltunk, de a szép lövések ellenére még mindig vár állott s nem kőhalom. No, nem baj gondoltuk „majd jön még erre hős daliás sereg” s tovább haladtunk.

Következő a gyilkos katica mező volt, ahol kék táblán helyezkedtek el eme gyilkos jószágok. Pontot csak az kaphatott, akinek sikerült eltalálni legalább egy kis pöttyös hátút. Itt nagyon sokan elvéreztünk, hiába mondtuk „majdnem, csak egy kicsit mellette, éppen hogy csak,” a nulla az nulla.

A következő célok sem bizonyultak könnyűnek, a bűvös dobókocka és a henger után lóra ülve megmérkőztünk 3 nemes lovaggal. Kértük tőlük a rokkantsági kártyát, mert se karjuk, se lábuk nem volt, de azt nem tudták felmutatni. Csapdára gyanakodva, könyörületet nem ismerve lerohantuk őket. Hősiesen állták a sarat, de a haraszti íjászokkal nem lehet packázni.

Csata után következtek szépen sorba a két és három D-s állatok. Mindenki képviseltette magát (vizidínó, cibetmacska, nyest, szarvas, medve, disznó, kutya és még sokan mások).

Elnézést, ha valakit kihagytam de, a távolból finom ebéd illatát hozta a szellőcske. Másra nem is tudtunk figyelni csak a korgó gyomrunk morajló morgására.

A 24-es vadállat legyőzése után kezdetét vette egy újabb futam. Harc az ebéd megszerzése és bekebelezése volt, ami nem is bizonyult könnyűnek, mert valahol Uri Geller bújt meg és minden műanyag kanalat a gondolatával meghajlított. (Lehet hogy csak a pörkölt volt túl meleg?)

A finom étel elfogyasztása után vicces tojáslövő versenyt rendeztek, aminek mindenki nagyon örült. Legalább egy kicsit lemozogtuk a felesleget, amit a csodálatos szakácsok elénk tálaltak.

Eredményhirdetés következett, ahol mindenki megkapta a maga kis jussát.

Csapatunk ismét jól szerepelt 5+1 díjjal tértünk haza.

Gratulálunk a nyerteseknek!

Eredményeink:

Összegezve egy csodálatos napot töltöttünk el kellemes társaságban.

Köszönjük a szervezők munkáját és reméljük még nagyon sok versenyt fognak szervezni.

(gabomen)